Korlátlan szexipar – támogatás a kurváknak

szexiparAz erkölcsi relativizmus jellemzi leginkább a pornográfiához és a prostitúcióhoz való törvényalkotói és jogalkalmazói hozzáállást – állította lapunknak Rétvári Bence keresztény demokrata honatya és Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesület munkatársa. Ennek egyik aktuális példája, hogy a kulturális járulék eltörlésével megszűnik többek között a pornográf tartalmakra vonatkozó 25 százalékos közteher is. A pornószakma képviselői örömmel üdvözölték a kormány döntését, miszerint 2010. január 1-jétől megszűnik a kulturális járulék. Az alkotó tevékenységek – könyvek, fotók, hanghordozók, filmek stb. – után fizetendő, leggyakrabban 0,2 és 3 százalék között mozgó közteher mértéke az erőszakos és pornográf tartalmak esetében 25 százalékos. A járulékból évente átlagosan 8 milliárd forint folyt be a Nemzeti Kulturális Alaphoz – tudtuk meg a szervezet elnökétől. Harsányi László elmondta, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján bevezetendő módosítás szerint a jövőben az ötös lottó játékadója képezi majd az NKA mintegy 10 milliárdos pénzalapját. Mint mondta: az erőszakos és felnőtt tartalmak után befizetett összeg a 30 millió forintot soha nem haladta meg évente. Ezért szerinte nincs értelme arról beszélni, hogy ezzel a döntéssel bárki is támogatná a pornóipart.

„A valóban kulturális termékek esetében természetesen egyetértünk a járulékok eltörlésével, azonban az erőszakos és pornográf tartalmaknál ennek rendkívül negatív morális üzenete van. Hiszen miközben a kormány csökkenti a családok támogatását, a kiskorúakat és közvetve a családokat leginkább veszélyeztető tartalmakat burkoltan támogatja” – mondta ugyanakkor lapunknak Rétvári Bence kereszténydemokrata honatya, aki szerint ez utóbbiak esetében meg lehetett volna hagyni a járulékot.

Közismert, hogy hazánk és azon belül Budapest a pornóipar egyik fellegvára – és nem csak a „hagyományos” tartalmak tekintetében. Az extrém – állatokat, idős szereplőket, pedofil és más aberrált jeleneteket felvonultató – pornóról írt Fertő című könyve kapcsán Vujity Tvrtko korábban így nyilatkozott lapunknak: „Már kutatásaim első néhány hete után szembesülnöm kellett azzal, hogy Magyarországon rendszeresen aláznak meg, gyaláznak meg, fosztanak meg emberi méltóságuktól embereket egy sötét, perverz biznisz érdekében. (…) Bulgáriában, Szerbiában és Albániában is készítenek hasonló filmeket, de nem nagyipari módon. Ilyen technikai háttérrel, profi disztribúcióval, számítógépes hálózattal, SMS-megrendeléssel, mint a magyarok, senki más nem rendelkezik Kelet-Európában. Számos film van, amelyek külföldiként kerülnek forgalomba, ám nálunk készülnek.” (Veszélyben egy teljes generáció. Hetek, 2008. szeptember 19.)

Ráadásul rendszeresen előfordul, hogy iskolákat, kulturális és műemlék jellegű intézményeket bérelnek ki a pornót forgató stábok. Rétvári Bence szerint nem elsősorban a jogszabályi háttérrel van gond, inkább a szemlélettel, azzal az erkölcsi relativizmussal, ami a törvényhozás, illetve a jogalkalmazók – például a forgatást engedélyező iskolaigazgatók – részéről megnyilvánul. „Jellemző az a kormányzati kommunikáció, amely a GDP-számításnál külön kiemeli, hogy a prostitúció mennyivel növeli a nemzeti összterméket. Ez a megközelítés lehet, hogy kreatív, de a közjót nem szolgálja” – fogalmazott a kereszténydemokrata honatya.

Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) munkatársa ehhez hozzátette: a prostitúció kapcsán ugyanilyen erkölcsi relativizmus érzékelhető. Jellemző példaként említette, hogy szexuális szolgáltatásról ma számlát lehet adni, és ennek TEÁOR-száma éppen a gyermekfelügyelet után következik. „Ráadásul a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezete nem kevés pályázati támogatásban részesült az elmúlt évben (összesen 64 millió forintban – a szerk.). A liberális felfogás szerint ugyanis a prostitúció arról szól, hogy a nők önként ajánlják fel a testüket. Ez azonban távolról sincs így, az ilyen történetek a legendák közé sorolhatók, hiszen a prostitúcióba való bekerülés átlagéletkora 14 év. Ami pedig még ennél is megdöbbentőbb: egy felmérés keretében 14 ifjúságvédelmi területen dolgozó szakembert kérdeztek a témában, akik úgy vélekedtek, hogy a 14 éves kor elmúltával a prostitúció már nem minősül illegálisnak. Valójában azonban, aki 18 éves korát be nem töltött személytől vásárol szexuális szolgáltatást, bűncselekményt követ el” – magyarázza a civil szervezet munkatársa. Szerinte az is probléma, hogy hatósági eljárások során többnyire a prostituáltakat vonják szabálysértési eljárás alá, miközben a New York-i egyezmény alapján őket áldozatnak kellene tekinteni. Tóth Györgyi úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kellene tenni a kerítők és a futtatók leleplezésére. Már csak azért is, mert közismert a prostitúció és a szervezett bűnözés kapcsolata: sok esetben ebből a nem „olcsó befektetésből” származik a pénz a tőkeigényes drog- és fegyverkereskedelem működtetéséhez.

A NANE munkatársa szerint a cél érdekében akár azt is meg lehetne fontolni, hogy a prostitúciót igénybevevőket rendelje büntetni a törvény, mint ahogy például Svédországban. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) tájékoztatása alapján azonban erre aligha fog sor kerülni. A prostitúció ugyanis jelenleg – a védett övezeteken kívül, illetve ha van, akkor türelmi zónán belül – legálisnak számít. Amennyiben tiltott területen zajlik a prostitúció, az igénybevevőt akkor sem büntetik – és ezen a tárca nem is kíván változtatni. „Közhelyszerű, de igaz, hogy minél erősebb a tiltás, annál inkább virágzik egy tiltott tevékenység. Emellett azokban az országokban, ahol a prostitúció büntetendő, sem csökkent a száma” – fogalmaz válaszában az IRM illetékese, megjegyezve, hogy értelmezésük szerint a New York-i egyezmény sehol sem írja elő, hogy a prostituáltak ellen nem indítható szabálysértési eljárás. Hangsúlyozza azt is, hogy a hazai büntetőtörvénykönyv teljes mértékben alkalmas arra, hogy a futtatókat, kerítőket a prostitúció igazi haszonélvezőit büntetni lehessen.

Két pályázatára eddig 17 millió, illetve 47 millió forint uniós támogatást kapott a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete. Az előbbi keretében a prostituáltak jogainak elismertetéséért küzdenek, többek között diszkriminációs esetek feltárásával és médiakampánnyal. A másik projekt keretében szakmai képzésekkel egyesületüket igyekeznek fejleszteni. Ennek ellenére Földi Ágnes elnök asszony egyelőre nem érzi a kellő állami támogatást a prostituáltak helyzetének rendezéséhez, akiknek többsége szerinte anyagi kényszer miatt ugyan, de önszántából árulja a testét.

Azt, hogy az erkölcsi relativizmus nemcsak idehaza, hanem Európában is kézzelfogható, jelzi, hogy a prostituáltak egyesületének weboldalán a támogatott projektek ismertetése alatt a következő megjegyzés szerepel: „Jelen honlap az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.”

A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt! - A legjobb SZEXSHOP BOLT ÉS WEBÁRUHÁZ itt!