Szex

Sokan dilemmáznak azon, mikor legyen az első szex, aztán hiába vannak kialakult elképzeléseink, a valóság olykor felülírja az elméletet. Mert előfordul, hogy már az első randin annyira fejünkbe száll a hormongőz, hogy nem bírjuk tovább, és egymásnak esünk. Esetleg még az alkohol is besegít, vagy csak arra fogjuk rá utólag.

Persze korábbi tapasztalatainkból okulva dönthetünk úgy, hogy ezt mégse így és ilyen hamar kéne. A nők hajlamosak megbánni a hirtelen felindulásból elkövetett első szexet, főleg, ha azt továbbiak már nem követik, mert kiderül, hogy a férfinak csak ennyi kellett. Talán azért, mert túl könnyűvérűnek találta a nőt, talán azért, mert eleve sem akart ennél többet, de a nő számára ez szinte sosem derül ki…

Igazságtalan vagy sem, a nők még mindig sokkal többet kockáztatnak egy meggondolatlan első szexszel, és itt most nem csak a nem kívánt terhességre és a nemi betegségekre gondolok, amilyen védekezési morál jellemző a magyarokra, ezek a sokadik szexnél is fennálló veszélyek. De azért nem mindegy, hogy az ember egy ismeretlen pasitól kap-e el valamit vagy esik teherbe, vagy egy kapcsolaton belül történik mindez… (Igaz, a férfi is ugyanúgy elkaphat valamit a nőtől, ne legyünk igazságtalanok.)

De, ahogy mondtam, nem erre a fajta kockázatra gondolok elsősorban. És nem is arra, hogy ha akció közben meggondolnánk magunkat, akkor lehet, hogy már nem tudjuk leállítani a férfit. Hanem arra, hogy ha az ösztöneinket követjük, ha felszabadultak vagyunk, akkor a férfiak nagy része ezt nem hogy értékelné, hanem éppen ellenkezőleg, megvetéssel kezeli. Utólag szar érzés egy nő számára, ha egy szexuális élmény után nincs semmi visszajelzés, vagy az addigi intenzív levelezést, telefonálást valami kis semmitmondó, távolságtartó üzenet váltja fel. 

Noha szívem szerint azt mondanám, hogy ne játsszuk meg az erényest és elérhetetlent, aki csak szerelemből fekszik le valakivel (van, aki tényleg ilyen, de a többség azért nem), számos nő tapasztalatából azt kellett leszűrnöm, hogy igenis bölcsebb és eredményesebb, ha kéretjük magunkat.

Lehet, hogy az első randis szex felejthetetlen élmény, de nehezen lesz belőle hosszú távú kapcsolat, mert a férfiak többsége rögtön azt fogja gondolni, hogy mi mindig ilyen könnyen táncba megyünk, még ha ez nem is igaz. De a legtöbbjüknek fixa ideája, hogy csak azt értékeli, amiért meg kell küzdenie. 

No, de nézzük a címben feltett kérdéseket. Nálam vagy nálad? Ha mindketten rendelkezünk önálló lakással, akkor kihez menjünk? Illetve mikor és mennyi időre menjünk? Maradjunk éjszakára is?

Itt valóban nem mindegy, hogy mennyi ideje ismerjük egymást: ha csak nagyon rövid ideje, és neten ismerkedtünk meg, akkor egy semleges helyszín biztonságosabb. Egyikünk sincs odahaza, vagyis nem dominálja a terepet, de nem is ad alkalmat arra, hogy a másik a legmesszebb menőkig kifürkéssze a magánéletét. Ez nagyon bizalmatlan hozzáállásnak tűnik, de gondoljunk csak bele: ha egy olyan emberről van szó, akivel nemsokára szakítunk, és ő ezt nem akarja elfogadni, sokkal védettebb helyzetben leszünk, ha nem ismeri a lakhelyünket. Ellenkező esetben könnyen meglehet, hogy megjelenik a lakásunknál és zaklat bennünket.

Persze amikor már kicsit jobban ismerjük egymást, fontos, hogy beengedjük a másikat személyes terünkbe, de ez ne rögtön az elején történjen meg, csak azért, mert sajnáljuk a pénzt a külön kéglire… Az is szempont ilyenkor, hogy ki mennyire érzi szükségét a nagytakarításnak, ha meghívja magához a partnerét. Vagy éppenséggel mennyire nem. De egy első szexuális élményt azzal terhelni, hogy előtte fél nap takarítunk (ha nőről van szó, ez valószínű), nem biztos, hogy a legjobb ötlet.

Mi a helyzet az egész éjszaka együtt töltésével? Ez elviekben olyan kellemes ötletnek tűnik, hogy csak na… Nem kell nézni az órát, ráérősen lehet szeretkezni, aludni, majd megint szeretkezni. Igen ám, de mi van, ha az az első szex mégsem sikerül jól? Ha időközben rájövünk, hogy egyáltalán nem tetszik a másik? Amennyiben “be vagyunk vele zárva”, a távozás nem annyira egyszerű. Ha nem a mi lakásunk, akkor még mindig hívhatunk egy taxit és elmehetünk, de ha mi hívtuk meg a partnert, akkor elég nehéz elküldenünk az éjjel közepén, főleg, ha nem akar menni. Vagy, ha ezt mi tartanánk nagyon udvariatlan húzásnak. (Hallottam már nem egy történetet, amelyben a szex után a férfi, aki otthon volt, leült a tévé vagy a számítógép elé, és várta, hogy a nő elhagyja a terepet… Nos, ha nem az ő lakásán szeretkeznek, akkor ezt nem tudja megtenni.)

Ráadásul lehet, hogy nem merünk aludni, mert tudjuk, hogy horkolunk, és ezt nem az első éjszakán kéne a partner tudomására hozni? Vagy egyébként is rosszul alszunk idegennel, és az illetőt még idegennek érezzük? Esetleg kifejezetten csak egyedül szeretünk aludni? 

Ha nappal kerítünk sort az első szexre, akkor az alvási problémák fel sem merülnek (például orgazmus után is kevésbé vagyunk hajlamosak elaludni, ami egyeseket sért, bár szerintem nem problémás egy összeszokott párnál, viszont első randin mégiscsak ciki). Több energiánk marad, és a lelépés is sokkal könnyebben megoldható – főleg, ha a találka színhelye egy semleges hely, nem egyikünk lakása. Tudom, sok nő “olcsónak” találja, hogy egy motelszobába vigye a férfi, vagy attól tart, hogy ez azért történik, mert a férfi nem meri megmutatni a saját lakását (mert az olyan tré hely, mert rendetlen, mert nem is él egyedül, stb), ráadásul a személytelenség is zavarhatja, de lehet olyan helyet találni, amelynek kellemes a hangulata és sokkal kényelmesebb is, mint egy rendetlen legénylakás. 

Persze, ki-ki úgyis a maga ízlése szerint fogja eldönteni, hogy mikor és hogyan kerít sort az első szexre, a fenti szempontokra azonban tényleg érdemes gondolni. Mert sokszor csak akkor jutnak eszünkbe, mikor már megszereztük az első kellemetlen élményünket.