Hajnal van megint

Megint véget ért az a bizonyos éjszaka. A “night of faith and devotion”. Lassan 5óra lesz, álmos vagyok és fázom. Persze ha felvennék valamit, az segítene, de buli után mindig meztelenül alszom, ki kell szellőztetni a testem vagy mi. Már megint vártam a sült galambot. Délután megvettem a tökéletes dekoltázs melltartómat, és elfeledvén, hogy a nyár papucsai és töklapos talpú cipői után nem is olyan könnyed dolog magassarkúban állni a sarat reggelig, újdonsült csizmámat is bedobtam a cél érdekében.

Különös éjszaka volt. Azt hiszem, mégiscsak van értékrendem és mégiscsak hiszek dolgokban, amikről úgy gondoltam nem fontosak. Hát, fontosak. Mert nagyon jól esik belefeledkezni egy vadidegen férfi karjaiba. A testem pontosan követi az ő testének parancsait. Libabőrös leszek, ahogy hátulról hozzám simul, a tenyerével végigfut a mellemen és a nyakamba csókol. És már éppen az agyam is megadná magát, amikor szerencsére (vagy sajnos?) ő maga tudatosítja bennem, hogy én ezt nem is akarom. Mellesleg, jó tanács minden férfinak, aki nyelvpiercinggel rendelkező lánnyal ismerkedik: ne közöld vele a legnagyobb magabiztoságoddal, hogy az az ékszer csak és kizárólag azért van ott, hogy a te örömödre tegyen vele. (Még akkor se, ha ebbe bizonyára van némi nem is tudatosodott igazság.) Mindenesetre a konklúzió az, hogy előadhatom én bármilyen határozottan, hogy mi az, amit szeretnék, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem az agyam fog dönteni, hanem valami számomra sokkal ismeretlenebb dolog, amit most érzelmek gyűjtőnévvel jelölök. Amúgy minden rendben, helyreállt a kedvem és halomszám szedem le az ingyenpornót. És több szexpartner kereső oldalra is regisztráltam biztos megoldást keresve, és még mindig nem tudom, hogy a francba kell neten ismerkedni

A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt! - A legjobb SZEXSHOP BOLT ÉS WEBÁRUHÁZ itt!