A szüzesség ténye teherré válhat

A szüzesség házasságig való megtartása nemes dolog, de mi van akkor, ha nem érkezik meg a nagy ő a húszas éve közepéig sem és stratégia váltásra van szükség? Az elején oly értékes ártatlanság egyre kényelmetlenebbé válik, ahogy múlnak az évek.
A szüzesség elvesztése nem csak a tinédzsereket érintő téma. A szexuális tanácsadó oldalakon sűrűn megjelenő probléma, hogy valaki a húszas-harmincas éveiben még mindig szűz, ám ezt a tényt már nem büszkeséggel, hanem az évek múlásával egyre inkább szégyenként éli meg. Milyen tanácsot kaphatnak a túlkoros óvatosak? Az angol The Times angol napilap szexuális kérdésekkel foglalkozó újságírója, Suzi Godson igen pragmatikusan kezeli a dolgot, szerinte a szexuális vágyak elfojtása káros az egészségre, így az illetőnek sürgősen gondoskodnia kell az állapot megszűnéséről.
A kora tinédzser kor után már nincsen semmilyen különösebb mérce arra, hogy egy illető életének mely szakasza a legalkalmasabb arra, hogy elveszítse szüzességét, a legtöbb ember még a húszas éveinek elérése előtt aktív szexuális életbe kezd. A BBC fiataloknak szóló csatornája, a Radio 1 2006-ban közvélemény kutatást végzett a témáról, az eredmény szerint a 25 éven felüli angoloknak mindössze négy százaléka szűz. Ez nagyon alacsonynak mondható arány, különösen, ha számításba vesszük azt is, hogy a nagy létszámú iszlám lakosság körében a szüzesség elengedhetetlen feltétele a házasságnak.
Nem szabad túl sokáig várni?
„A nagy alkalomra tartogatni magunkat értékes dolog, de egy idő után a szüzesség ténye teherré válhat.” – írja Godson a The Timesban. „Amikor az ember kortársai már régen aktívak szexuálisan, és amikor mi még mindig a nagy Ő-nek tartogatjuk magunkat, aki majd bevezet minket a szexuális életbe, akkor az álmot egy ˝igazán speciális˝ alkalomról lassan, de biztosan felváltja a félelem a megaláztatástól és attól, hogy kimaradunk valamiből.” – állítja a szakértő.
A szexuálpszichológiai témákkal foglalkozó újságírónő szerint, ha valaki a húszas éveire nem tudta reményeit igazi élményre váltani, annak két választása van, vagy tagad, és büszkén kikiáltja magát „az ország utolsó szűzének”, vagy kínos helyzetbe hozza magát a különböző próbálkozásokkal, hogy ezt a címet elkerülje. A cikk egy tanulmányt is citál, a Columbia Egyetem egy két évvel ezelőtt végzett kutatása szerint azoknál a férfiaknál és nőknél, akik nem tinédzser korukban, hanem életük egy későbbi szakaszában (21 és 23 között) veszítették el szüzességüket, sokkal gyakoribbak a szexuális problémák, mint szabadosabb társaiknál. A kutatás azt sugallja, hogy azok az emberek, akik valamilyen okból késleltetik a szexuális aktívitást, sokszor túl sok izgalom kapcsolódik eseményhez, az idegesség pedig rögzül. Amikor eljön az a bizonyos perc, és a dolgok nem úgy mennek, ahogyan az a tervekben szerepelt, a negatív érzelmek és a félelmek megerősítésre találnak, amely még jobban eltávolíthatja az illetőt a szexuális élettől.
Ami az első alkalmat illeti, a képzelet és a gyakorlat között óriási a különbség mindkét nemnél, de a nők hajlamosabbak túlkomplikálni a szituációt és ragaszkodni a teóriához, hogy a szerelem elengedhetetlen ahhoz, hogy odaadják magukat partnerüknek. A férfiak nem társítanak hasonló érzelmi elvárásokat az első alkalomhoz, itt általában a kíváncsiság és a vágy játszik szerepet, ezért nem is meglepő, hogy több a női aggszűz mint a férfi.
Godson szerint, ahogy egy szűz öreszik, rájön arra is, mennyire esélytelen, hogy a dolog úgy történjen meg, ahogyan szeretné és a nagy Ő sem jelentkezik olyan formában, mit ahogy azt elképzelte. Sokszor pont azért nem jut el egy kapcsolat a fejlettebb stádiumba, ahol megalapozható lehetne egy házasság, mert a félelmek visszatartják az illetőt az intimitástól. Ilyenkor hiába dönt úgy az ártatlan lélek, hogy szexuálisan aktívvá válna, már a szüzesség bevallásának lehetősége is elborzaszthatja a valóra váltástól. Sokszor pont a közléstől való félelem akadályozhatja meg a párkapcsolatok kialakulását, kapcsolat híján pedig további évek telnek el. Az idő múlásával egyfajta ördögi kör alakul ki, hiszen minél idősebb valaki, annál kínosabbá válik szüzessége és annál jobban fogja kerülni a kapcsolatokat.
Godson szerint az a megoldás, hogy nem kell elárulni a partnernek, ha valaki szűz, hiszen amíg a kezdő nem viselkedik gyerekesen, amikor a másik fél meztelenre vetkőzik, addig nem valószínű, hogy a partner észreveszi tapasztalatlanságát. Ehhez persze előre fel kell készülni, amihez egészen véletlenül remek segítséget nyújt az újságíró legújabb könyve, a The Sex Book, amely mindent elárul a témával kapcsolatban.
Maga a jó tanács itt véget is érne, ám a cikkhez írt hozzászólások tovább írták a történetet. Mivel a felhasználók nagy része fel volt háborodva az újságíró hozzáállásán és stílusán, nem valószínű, hogy mostanság megvásárolnák Godson könyvét. A leggyakoribb észrevétel az volt, hogy az írónő feleslegesen taszít kétségbe tanácsra szoruló embereket, csak hogy piacot teremtsen a könyvének. Általános véleménynek mondható a kommentek alapján, hogy Godson túl nagy feneket kerít a dolognak, mert az érintettek, függetlenül attól, hogy saját döntés alapján maradtak szűzek vagy sem, nem éreznek semmiféle idegességet állapotukkal kapcsolatban. Ha mégis lenne egy szűz társuk, aki ilyen problémákkal fordulna hozzájuk, hát csak arra kérnék az illetőt, hogy relaxáljon – állították a kommentekben.
Ami a nagy Ő-t illeti, a hozzászólóknak az volt a véleménye, hogy az a partner, aki, akármilyen jól is adja a tapasztaltat az ártatlan fél, nem veszi észre, hogy társa ideges és megjátsza magát és azt sem, hogy esetleg fájdalmat okoz, semmilyen szexuális élményt nem érdemel.
Vajon mit kapott volna Godson, ha a régi jó megoldást, egy profi bevonását javasolta volna?

A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt! - A legjobb SZEXSHOP BOLT ÉS WEBÁRUHÁZ itt!