Az államigazgatás különböző szintjein két markáns álláspont harca kezd kibontakozni a bordélyházak és a prostitúció tekintetében. Az egyik oldalon polgármesterek, az állampolgári jogok biztosának helyettese – érdekes mód mind férfiak – azt szorgalmazzák, hogy Magyarország mondja fel a New York-i egyezményt, amely tiltja a bordélyházak és a prostitúció legalizálását. Miközben az esélyegyenlőségi miniszter, valamint egy javarészt nőkből álló mozgalom további intézkedéseket vár el az államtól a prostitúció visszaszorítása érdekében. Adamik Mária szociálpolitikus szerint a politikai, média- és gazdasági elit érintettsége miatt igyekszik arra az álliberális álláspontra helyezkedni, hogy a prostitúció keretek között engedélyezve – például bordélyházakban – legalább ellenőrizhető. Augusztus elején kilenc magánszemély indította útjára a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalmat, melynek az a célja, hogy a prostitúcióval kapcsolatos egyoldalú tájékoztatást megtörje, a társadalom prostitúcióban nem érdekelt része – legalább 90 százaléka – érdekeit érvényesítse, s határozottan fellépjen a prostitúció intézménye ellen. A mozgalom felszólította az állami vezetőket, hogy nyilvánosan foglaljanak állást: helyesnek tartják-e a prostitúció használatát és intézményesítését. Lapzártánkig erre nem kaptak választ.

Piros lámpa
„A prostitúció 1999-től legális Magyarországon, elméletileg a prostituáltak bármikor emelhetnének akár egy nyolcvanhárom emeletes, saját tulajdonú bordélyházat, mert a törvény ezt már lehetővé teszi. A New York-i egyezmény a futtatókat – azaz a kizsákmányolókat – tiltja, a prostituáltak nyithatnának piros lámpás házat”- mondta el a Heteknek Borai Ákos, a Belügyminisztérium Jogi Főosztályának helyettes vezetője. Mint a szakember kifejtette: ennek egyetlen akadálya, hogy az önkormányzatok a helyi lakosságtól való félelmükben gyakorlatilag sehol sem teszik lehetővé a türelmi zónák – ahol ezek a „szexipari vállalkozások” legálisak lehetnének – érdemi működését.
Borai Ákos kifejtette: sajnos egyetlen országban sem sikerült felszámolni a prostitúciót. Magyarországon is a becslések szerint ötvenezer prostituált tevékenykedik. „Nem arról van szó, hogy szeretjük a prostitúciót, sőt kifejezetten nemkívánatosnak tartjuk, de a teljes tiltásról bebizonyosodott, hogy nem oldja meg a problémát.
A legalizálással sem fogadtuk el morálisan a jelenséget, hanem biztosítottuk annak a lehetőségét, hogy szigorúan ellenőrzött keretek közé szorítva a prostitúciót, igyekezzünk az ártalmait csökkenteni.”
Borai Ákos elmondása szerint az uniós csatlakozás után a magyar prostitúció nem csak hazánk gondja lesz. Ennek tükrében kell a politikusoknak elgondolkodniuk a New York-i egyezményen, melynek egyik legnagyobb problémája az, hogy tiltja a prostituáltak regisztrációját, és emiatt nem lehet őket a legális vállalkozói rendszerbe beilleszteni. Az unió már felismerte azt, hogy a Magyarországon – az önkormányzatok ellenállása miatt – kialakult kaotikus állapot hozzájárul az unió tagországaiba tartó emberkereskedelem növekedéséhez. Követelik, hogy Magyarország rendezze a helyzetet. A Belügyminisztérium ezért az irányadó uniós követelmények „szemüvegén” keresztül vizsgálja, hogy mi legyen az egyezmény sorsa.
Az ügyben több polgármester is megszólalt a közelmúltban. Érvelésüket úgy lehet összefoglalni, hogy az utcai, az embereket rendkívül irritáló prostitúciót úgy lehet megszüntetni, ha ezt a tevékenységet elrejtenénk az emberek elől a bordélyházakba. Horváth Csaba, Budapest II. kerületének polgármestere azután, hogy a bíróságon jogerős döntés született, miszerint a kerület jegyzőjének úgynevezett hatósági bizonyítványt kell adnia azokról az utcákról, ahol büntetlenül tartózkodhatnak prostituáltak, kijelentette: „Minden jogi eszközt bevetünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a prostituáltak megjelenését az utcán.” Horváth Csaba felmondaná az intézményes prostitúció tiltását kimondó New York-i egyezményt, és úgynevezett „piros lámpás házak” engedélyezésével rendezné a kérdést. Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának helyettese is emellett tette le a voksát.

Nincs rá szó
A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom tagjai szerint az elmúlt tizenkét évben a prostitúciós üzletben közvetlenül érdekelt szervezett bűnözői körök és egy, a kilétét nem vállaló szűk férficsoport összefogtak, hogy a társadalom többségének akaratával, érdekeivel szemben a prostitúciót legalizálják. Egyfajta reklámhadjárat során az „ősi mesterség” és a „természetes szükséglet”, „kéjhölgyek” és „örömlányok” kifejezésekkel azt láttatják, hogy a prostitúció nem olyan veszélyes bűncselekménytípus – miközben a valóság az, hogy a bordélyok földi poklok.
Adamik Mária szociálpolitikus lapunknak elmondta: a politikai, média- és gazdasági elit érintettsége miatt igyekszik arra az álliberális álláspontra helyezkedni, hogy a prostitúció keretek között engedélyezve – például bordélyházakban – legalább ellenőrizhető. A szórakoztató műsorokban megjelenő pornószínésznőkkel a műsorok szerkesztői azt sugallják, hogy ez is egy választható „polgári” szakma, mellyel akár az elitbe is be lehet jutni. A politikai vitákban az utcán strichelő szerencsétlen, a prostituálthierarchiában legalul helyet foglaló kiszolgáltatott nőkről esik csak szó, miközben Budapest tele van night cluboknak álcázott bordélyházakkal, telefonos hálózatokkal, női luxusprostituáltakkal.
A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom fő doktrínája, hogy – mint a közleményükben írták – „a prostitúció intézménye megkülönböztető, a nőket súlyosan diszkrimináló intézmény, mind utcai, mind bordélyházi, mind minden egyéb formájában, az emberi méltóság súlyos megsértése. E meggyőződés alapján áll az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának és elnyomásának tárgyában kötött New York-i egyezmény is, amely közel ötven éve van hatályban Magyarországon, de amelynek elveit és előírásait a magyar állam mindeddig nem juttatta érvényre. Sőt: 1999-ben a türelmi zónák létrehozására vonatkozó előírással az egyezménnyel ellentétes törvényt és rendelkezéseket vezetett be. Még az állampolgárok türelmi zónákkal szembeni ellenvéleménye sem számít.”
A mozgalom fő üzenete az, hogy „az államnak nem feladata kevesek személytelen szexuális késztetéseinek levezetését az emberkereskedők és prostitútorok javára, az erőszak, a szegénység és a kirekesztettség áldozatainak rovására biztosítani. Feladata viszont a 48 éve hatályban lévő emberi jogi dokumentum, a New York-i egyezmény minden előírásának: a megelőzésre, a rehabilitációra, valamint a bűnüldözésre vonatkozó rendelkezéseinek a betartása”.
Betlen Anna, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal szakértője egyetért azzal a véleménnyel, hogy évekkel ezelőtt kezdődött az a folyamat, melynek során a média egy bizonyos részében a pornográfiát „leválasztották” a prostitúcióról, és igyekeznek elfogadottá, a közkultúra részévé tenni. Pedig a gyakorlatban a pornográfia a prostitúció marketingje. A prostituált nők az esetek túlnyomó többségében nem szabadon választották ezt a tevékenységet, hanem lelki, testi, szexuális, szociális erőszak és kizsákmányolás következményeként váltak áldozattá.
Betlen Anna szerint a prostitúció legalizálásával Magyarország sem kerülheti el, hogy a nemzetközi nő- és gyermekkereskedelem felvevőpiacává váljon, a rendszeresen – félrevezető módon – követendő példaként emlegetett Hollandiához hasonlóan. Hollandiában az illegális, a menekülteket és gyermekeket (például elrabolt fiatalokat) kizsákmányoló prostitúció többszörösen felülmúlja a legális keretek között működő prostitúció méreteit. Mint másutt is.
A szakértő úgy véli, hogy a klienseket kellene korlátozni: „Azokra a durva és egoista férfiakra, akik képtelenek vagy nem hajlandóak normális párkapcsolatot kialakítani, és »bérbe vesznek« egy különféle eszközökkel prostitúcióra kényszerített, többször megerőszakolt, tönkretett nőt, azokra kellene közfigyelmet terelni.” Betlen Anna szerint a prostitúció komoly társadalmi problémákra mutat rá, illetve azokban gyökerezik, így például a családok állapotában. Mint mondta: „Milyen légkör és értékrend alakulhat ki, és mekkora képmutatás lehet egy olyan családban, ahol a családfő pénzért vásárolja a szexet?”

Rendőrök elfogtak egy huszonhat éves férfit, akit többek között emberkereskedelem bűntette, személyi szabadság megsértésének bűntette, kitartottság bűntette, kerítés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette elkövetésével gyanúsítanak. A férfi társaival együtt egy tizenöt éves, ozorai illetőségű lányt kényszerített prostitúcióra és adott el ötvenezer forintért egy másik férfinak Fotó: MTI