Archívum kategóriák szerint: Iwiw

Internetezzünk a tévén keresztül!

Iwiwezést is kínálhatnak a közeljövő új televíziói. Az Internet és a hagyományos televíziós sugárzás konvergenciája már jó ideje tart. Ennek volt egyik állomása az IPTV megjelenése, melynek köszönhetően a készülék előtt ülő IP-alapon nézheti a tévéadásokat. Ennél azonban sokkal többre is képes lehet egy televízió, ha Internetre csatlakoztatják. Ezt pedig a médiafogyasztók is kezdik felismerni. Így már nem is annyira meglepő az amerikai ABI Research által elvégzett piackutatás eredménye. Eszerint 2011-re világszerte 20 millió olyan készüléket fognak forgalomba hozni a témában érdekelt vállalatok, amely vezetékes vagy vezeték nélküli Internet-csatlakozással rendelkezik. A trend tehát növekvő, és az elkövetkező öt évben folyamatos lesz, jósolta az ABI.
Az elsődleges piacot az észak-amerikai, a nyugat-európai és néhány ázsiai régió szolgáltatja majd. A piackutató szerint az idei karácsonyi bevásárlási szezon lesz a fordulópont az internetes tévék „életében”. Eddig ugyanis csak a csúcskategóriás készülékek rendelkeztek ilyen tulajdonsággal, de az idei év végére megjelennek a mainstream piac számára készített első online televíziók. Ez tulajdonképpen nem is igényel nagy érvágást a gyártóktól, hiszen a hardveres költség (több memória, chipszintű Ethernet támogatás) nem jelentős tétel, ahogyan a szoftveres fejlesztés sem emészt fel sok pénzt, állítja Michael Inouye iparági elemző.
Nem tökéletes, de törekszik
Vezetékes kapcsolat esetén már régóta nincsen gond a TV-kkel, de a wireless megoldások még nem tökéletesek. Tapasztalatok szerint a 802.11b és 802.11g szabványú Wi-Fi csatlakozások bizonyos esetekben kis késleltetési és interferencia problémákkal küszködnek. Ez azonban a 802.11n szabványtervezet használatával kiküszöbölhető, ami hozzásegítheti a wireless modelleket ahhoz, hogy nagyobb teret nyerjenek a vezetékes változatokkal szemben.
Természetesen vannak korlátai is a tévén való internetezésnek: egy távirányítóba nem építhető be olyan funkcionalitás, mint egy billentyűzet-egér kombinációba. De még így is széleskörű lehetőségeket kínál az online TV – hírek, időjárás-jelentés, sportinformációk, internetes videosite-ok anyagai, zenék, casual gaming (alkalmi játék) és ami az egyik legérdekesebb: közösségi hálózatokhoz (Facebook, Myspace, Iwiw stb.) való hozzáférés. Persze az online életet kínáló készülékek sikerének egyik legfontosabb tényezője az, hogy a tartalomtulajdonosok milyen feltételek mellett járulnak hozzá produktumaik megtekintéséhez. (Terminal)

iWiW villantós csajok


Tovább a teljes sorozatra

iWiW felhasználó csajok

KépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKép

Szilikonmell és festett haj az iWiW-nek

Megújulás helyett egyelőre csak megszépült a legnagyobb magyar közösségi hálózat, az iWiW oldala. Új gombsor, némileg frissített elrendezés és új betűtípus várja ma reggeltől a kapcsolataikat ápolgatni kívánó internetezőket. A dizájnváltás helyett csak ráncfelvarrásnak nevezhető megújulás előszele a jövő hét keddtől bevezetésre kerülő belső mini-alkalmazásoknak. Megújulás helyett egyelőre csak megszépült a legnagyobb magyar közösségi hálózat, az iWiW oldala. Új gombsor, némileg frissített elrendezés és új betűtípus várja ma reggeltől a kapcsolataikat ápolgatni kívánó internetezőket. A dizájnváltás helyett csak ráncfelvarrásnak nevezhető megújulás előszele a jövő hét keddtől bevezetésre kerülő belső mini-alkalmazásoknak.

Smink&Link
A tervek szerint, egy kisebb éjszakai leállás mellett cserélt arcot az iWiW április 16-án hajnalban. A korábbi, elavult, a web 2.0 világában szocializálódott felhasználók szeme számára már-már bántó megjelenés szinte a kezdetek óta kísérte a közösségi oldalt. A mostani frissítés a legtöbb felhasználó szempontjából mindössze egy kis sminkhez, legfeljebb ráncfelvarró plasztikai műtéthez hasonlatos. A gyakorlatban annyi történt, hogy a XXI. század elején kidolgozott, sarkos, minimalista gombokat, dobozokat, kereteket lecserélték. Az új elemek természetesen kissé pasztelesebb színűek, és lekerekített szélek, élsimított feliratok fogadják a látogatókat.

[+] Facebookosodik az iWiW
A dobozok és menük elhelyezése is változott némileg. A praktikumot figyelembe véve felülre kerültek a friss bejelölések, a klubok kiemelt üzenőfalat kaptak, illetve az egyéb értesítések is jobban látható helyre kerültek. Az új felület azonban tele van kihasználatlan területekkel, ami mellett a webes közösség, a fejlesztők és felhasználók nem mentek el szó nélkül, és erős kritikával illették az új megjelenést, beleértve a betűméretet.

Klónok háborúja
Az igazi újdonság viszont egyelőre rejtve marad. Jelenleg a profiloldalakról elérhető az új “Hírfolyam” menüpont, ami a Facebookhoz hasonlóan az ismerőseinkkel kapcsolatos eseményeket rögzíti, kezdve a fotók feltöltésével, a klubokhoz való csatlakozásig. A Hírfolyamot lehet szűkíteni egy adott emberre is, illetve ömlesztve az összes ismerősünkkel legutóbb történt dolgokat is követhetjük. A funkció viszont csak április 21. után mutatja meg a foga fehérjét, amikor is hivatalosan is bemutatkoznak mind a belső, mind a külső fejlesztésű alkalmazások, melyek a Facebook legnagyobb erősségei.
A napokban lezárult fejlesztői versenyre készült, illetve feltételezhetően az Origo Zrt. saját alkalmazásai, továbbá a magyar piacon lévő cégek marketing célú programjai jövő hét keddtől élesben is elárasztják a közösségi oldalt. Ekkor az iWiW valóban rálép az előremutató Facebook útjára, és remélhetőleg elkezdi a felzárkózást a világ legnagyobb, és sokkal gazdagabb funkcionalitást kínáló közösségi portáljához.

7 év?
Bár az Origo Zrt. állítása szerint hét éve a magyar internetezők szolgálatában áll az online termék, valójában az iWiW őse, a szociológiai kísérletként indult WiW keletkezése datálható 2002-re. Az eredeti projekt célja anno az volt, hogy grafikusan ábrázolni lehessen az ismerősi kapcsolatokat. Ez a funkció mind a mai napig létezik a rendszerben, de gyakorlatilag használhatatlan. Az iWiW, mint mainstream közösségi oldal, 2005 októberében tűnt fel, amikor is a névváltás mellett, számos új funkció bevezetése után egy felhasználói boom indult meg. Alig néhány hónap alatt a pár ezres felhasználói kör százezresre, majd rohamos léptékben milliósra bővült, ahogyan a hálózati hatás erősödésével egyre nagyobb számban csatlakoztak a már regisztráltak ismerősei. A növekedés gyorsaságára jellemző, hogy szigorú korlátozásokat kellett bevezetni a meghívók kiküldésében, mivel az iWiW-et kiszolgáló rendszer nem tudta tartani a lépést.
Népszerűsége folytán a Magyar Telekom akkor még T-Online néven működő online csoportja vásárolta meg, majd integrálta az [origo] portfólió alá. Jelen állás szerint, az Origo Zrt. közlése alapján körülbelül 4 millió regisztráció van az iWiW-en, ami természetesen jóval kevesebb, nagyjából 2,6 millió valós személyt jelent. Mindenesetre a magyar felhasználók esetében a Google és a YouTube után a harmadik legnépszerűbb webes szolgáltatás címét büszkén viselheti. HWSW.

Erdélyi Mónika kislánya sztár az iwiw-en!

erdelyi-monika-oliviaErdélyi Olíviáról már több hónapja megcsodálható egy fénykép hazánk népszerű közösségi portálján. Az ismert műsorvezetőnő, Erdélyi Mónika büszke lehet kislányára. Pár hónapja ugyanis feltöltött egy közös képet az ismerős-jelölgető oldalon található adatlapjára, amin a kis Olíviával együtt szerepel mosolyogva, játszadozva. A várakozásnak megfelelően a kishölgy népszerűsége nem maradt el az anyukáétól, hiszen a mai napig érkeznek kedves és dicsérő gratulációk, hozzászólások, jókívánságok a fotó kapcsán. – Jó látni Titeket! Talán Ő az,aki minden bajban vigaszt nyújt! Jó egészséget Nektek! – írja Éva, de a – Gyönyörű szép a kislány és sok erőt egészséget kívánunk neki és tehetséges mamájának.- megnyilvánulás is melegséggel töltheti el Mónika szívét.
Ilyen és ehhez hasonló vélemények fonják körbe Erdélyi Olívia iwiwen történő felbukkanását, de hogy a ez e hirtelen jött közkedveltség felnőtt korában is megmarad-e, az bizony a jövő zenéje. Addig is élvezheti a magasztaló rajongók szimpátiáját: – Jaj, de szép kislány, hogy megnőtt, amióta nem láttuk az újságokban! Mónika gratulálunk, ez a kislány gyönyörűre sikerült! – így a lelkes jóakarók.

A Facebook féltékennyé tesz?

A Facebookon könnyebb nyomon követni ismerőseink közösségi életét, mint a valóságban. Egy nemrégiben készített felmérés szerint minden ötödik tinédzserben erősíti a féltékenységet az a tény, hogy könnyebben fér hozzá párja közösségi életének egyes történéseihez. A kutatás nem tűnik reprezentatívnak, és arról sem tudni, hogy amúgy (Facebook nélkül) a válaszadók milyen arányban hajlamosak a féltékenységre, úgyhogy még az is lehet, hogy nincs összefüggés a negatív párkapcsolati érzelmek és a Facebook használata között.
Lehet, hogy csupán arról van szó, hogy a már meglévő féltékenységet esetleg tovább erősítheti az a tény, hogy a közösségépítő szájtok segítségével több információ áll rendelkezésre a másik emberről. Nyilván sokan nem tudják, hogy aktivitásaik ezeken a szájtokon alapból publikusak, és ez is okozhat némi zavart egy érzelmileg nem teljesen stabil párkapcsolatban.
Jó példa erre az iWiW-en mostanában extrém népszerű Csajok és pasik kisalkalmazás, mely – ha a felhasználó külön be nem állítja a láthatósági szinteket – alapból az ismerősök számára látható aktivitásokat generál arról, ha valaki feveszi vagy használja a társkereső miniappot.
A közösségi szájtok persze semmi olyat nem mutatnak a felhasználóról, amit az ne követne el az adott szolgáltatásban. És minden felhasználó számára adott a lehetőség, hogy egyes aktivitásait elrejtse egyes felhasználók elől. Más kérdés, hogy ettől vajon jobb, stabilabb lesz-e a meglévő párkapcsolat vagy sem. Megint más kérdés, hogy egyes kutatások szerint a féltékenység nem is minden vonatkozásában negatív dolog:
While mainstream psychology considers sexual arousal through jealousy a paraphilia, some authors on sexuality (Serge Kreutz, Instrumental Jealousy) have argued that jealousy in manageable dimensions can have a definite positive effect on sexual function and sexual satisfaction. Studies have also shown that jealousy sometimes heightens passion towards partners and increases the intensity of passionate sex. (Webisztán)

Nézik a fejvadászok a közösségi portálokat

Álláskeresőként figyeljünk az internetes megjelenésre, ugyanis a HR-esek megnézik a jelentkezők oldalát közösségi oldalakon, keresőprogramokban. Ez szűrhető le személyzeti szakemberek, fejvadászok között készített “szondánkból”. Így nem árt ügyelni online image-ünkre. Maradt már el állásinterjú az iwiw-re feltöltött ízléstelen fotó miatt… Hiba lenne azt hinni, hogy egy meghirdetett állásra pusztán a beérkezett önéletrajzokból választanak a cégek, kiket hívjanak be a személyes interjúra. “Általában rengeteg az önéletrajz alapján jónak tűnő jelentkező egy-egy pozícióra és sajnos nincs alkalmunk mindenkivel személyesen találkozni. Ilyenkor kell valami, ami alapján lehet még szűrni közülük. Többek között erre is használjuk a közösségi portálokat és sok esetben az online profilok segítséget nyújtanak abban, hogy kiválasszuk húszból azt a tíz jelentkezőt, akit behívunk személyes találkozóra” – tudtuk meg Kovács Andrástól a személyzeti tanácsadással foglalkozó Grafton Recruitment Kft. ágazatvezetőjétől, aki egy konkrét példával is tudott szolgálni arra, hogy milyen nagy jelentősége van ezeknek a portáloknak. “Nem olyan régen online marketing koordinátort kerestünk 1-2 éves munkatapasztalattal. Kétszáz önéletrajzot kaptunk, melyek közül gyorsan kiszűrtünk 15-20 embert, akik számításba jöhettek. Őket kezdtük el leellenőrizni az iwiwen. Volt köztük olyan, akinek nem volt profilja, ami ebben az esetben nagy hibának számított, mert nem tesz jó benyomást, ha valaki online marketinggel foglalkozik, de nem használ ilyesmit” – teszi hozzá Kovács András.

Készülődés egy randevúra
Az állásközvetítők igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy már a közösségi portálok alapján következtessenek a jelentkezők személyiségére. “Sokat számít, hogy valaki milyen fényképeket tölt fel magáról. Például aki könyvelőnek jelentkezik, annál nem szerencsés, ha egy éjszakai szórakozásból származó szélsőséges, diszkós képet rak fel. Ezen kívül igyekszünk következtetni, hogy mennyire élhet rendezett életet az illető, milyen a családi háttere, stb.” Kovács András szerint ezek az eszközök ugyanúgy rendelkezésére állnak az álláskeresőnek is és az interjúra ugyanúgy fel tudnak készülni, akár csak egy randevúra “A jelentkező is megkeresheti a tanácsadót bármelyik ilyen portálon, és nyugodtan felhasználhatja a saját javára az ott talált információkat. Például ha a profil alapján egyértelműen kiderül, hogy a pályázónak és HR-esnek van közös érdeklődési köre, akkor érdemes arrafelé terelnie a témát, így ezzel az adott személy szemében szimpatikusabbá válhat.”

A fejvadászok még keményebben ellenőriznek
A fentiektől jócskán eltérnek a klasszikus fejvadászok módszerei. Ők alaposabban utánanéznek egy-egy jelöltnek az interneten, hiszen egy felsővezető kiválasztásakor nagy jelentősége lehet minden információnak. “Minden fejvadász az interneten kutat, ez a leggyorsabb és leghatékonyabb formája a jelöltkeresésnek. Először is rákeresünk a Google-ban az adott személy nevére, a cégre, ahol a dolgozik, de még a munkakörére is. Ha valakinek van saját honlapja, az is nagyon sokat segíthet neki is és nekünk is. A honlapoknál azt a hibát szokták elkövetni, hogy összekeverik karrierjüket a magánéletükkel. Ha egy oldalt valaki a szakmai oldalára szeretne kihegyezni, akkor nem tanácsos feltenni a barátja vagy barátnője fényképét a kutyával, mert az komolytalanná teszi az egészet” – magyarázza egy nagy fejvadász cég – kérte nevét ne írjuk le – kutatásvezetője. A keresőprogramon kívül a fejvadászok eszköztárából sem hiányozhatnak a különböző közösségi portálok. “A Facebook a mi szakmánkban nem annyira használható, a Twitter már annál inkább. Ott az emberek a gondolataikat teszik közzé, amire mi tematikusan rá tudunk keresni. Ha valaki ügyes, akkor könnyen felhívhatja magára a fejvadászok figyelmét azzal, hogy tudatosan irkálja ki az üzeneteit.”
Azonban még a profi fejvadászok sem csak a nemzetközi portálokon keresgélnek. “Nem túl elegáns megoldás, de igenis használjuk az iwiwet is, megnézzük az illető elérhetőségét, megnézzük a profilját, de már olyan is volt, hogy ott írtunk neki üzenetet. A felsővezetőket kutató szakember elmondása szerint a fejvadászoknál is döntő lehet az online profilokra feltöltött képek minősége. “Egy felsővezető-jelöltnél rendkívül fontosak az emberi vonások is. Esett már ki valaki azért a számításból, mert az egyik képén nem túl szimpatikus módon egy luxuskocsiból félmeztelenül könyökölt ki vastag ökörlánccal a nyakában” – folytatja a fejvadász.

Néhány tipp: Mit tanácsolnak a szakemberek az online image javítására, hogy jó színben tűnjünk fel álláskeresőként.

1. Előnyös megjelenés közösségi portálokon
Ha fent vagyunk egy vagy több közösségi portálon (például iwiw.hu), és állást keresünk, ügyeljünk a szalonképes megjelenésre. A legtöbb elsődlegesen ezek az oldalak nem az üzleti kapcsolattartás terepei, ezért a megjelenésnek sem kell üzletszerűnek lennie. Érdemes azonban a jó ízlés határain belül maradni. A LinkedIn nevű nemzetközi közösségi portált kifejezetten üzleti közösségépítésre találták ki. Egyelőre főleg az USA-ban és nyugaton ismert az oldal, de már itthon is használják. “A vezetők 30-40 százaléka megtalálható a portálon. Nem csak álláskeresésre kiváló az oldal, hanem az üzleti kapcsolatok kialakítására is tökéletesen alkalmas” – fűzte hozzá egy fejvadász, aki maga is használja a LinkedIn portált, amikor jelöltek után kutat.

2. Keresésoptimalizálás
Többféle módszer létezik arra, hogy a Google keresője is nekünk kedvezzen, amikor fejvadászok új szakember után kutatnak. Az egyik ilyen egy jól szerkesztett és gyakran frissülő saját weboldal vagy blogoldal. “Saját honlapunkat érdemes telerakni azokkal a szavakkal, amelyekre szeretnénk, ha megtalálnának bennünket” – kaptuk a tanácsot egy webes szakértőtől. Hatékony, de nem ingyenes megoldásnak tűnik a fizetett Google hirdetés. Ezzel 10-20 ezer forintból már nagy látogatottságot lehet elérni.
Ha pedig azt szeretnénk, hogy egy nem kedvező információt ne találjanak meg a fejvadászok, érdemes minél több hírt generálni magunkról – például blogbejegyzést tenni, hogy a nem kívánt link minél hátrébb csússzon a keresőben…
Ha nagy látogatottságú internetes fórumokon saját névvel szólunk hozzá egy-egy szakmai témához, az is az első találatok között szerepel.

3. Video CV – ez lesz a jövő?
Nálunk még kevésbé ismert, nyugaton azonban már terjedő módszer a video CV. Ez annyit jelent, hogy az álláskereső beáll egy kamera elé és egy érdekes bemutatkozó anyagot készít. A fejvadász szerint csak idő kérdése, hogy Magyarországon is térhódítást nyerjen ez az eszköz. Picit még messze áll a magyar mentalitástól, de ez a jövő. Nyugaton már nagyon divatos, sőt léteznek külön erre specializált cégek és emberek, akik profin készítik el a megrendelő video CV-jét. (Origo)

Iwiwen találták meg a rablókat

Az interneten, egy közösségi portálon ismerték fel támadóikat azok az ózdi fiatalok, akiket korábban két fiú rabolt ki a Borsod megyei Ózdon – tájékoztatta a rendőrség csütörtökön az MTI-t. Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője közölte: a sértettek egy közösségi portálon akadtak támadóikra, s ezzel párhuzamban az ózdi rendőrök is azonosították az elkövetőket.
A részletek kapcsán elmondta: az ózdi rendőrkapitányság rablás miatt indított eljárást ismeretlen tettesekkel szemben egy június 12-én, az esti órákban történt bűncselekmény miatt. Akkor három ózdi fiatalember egy helyi parkban töltötte az időt, amikor hozzájuk lépett két fiatal fiú, akik késsel kezükben követelték tőlük értékeiket. A fenyegetés hatására a sértettek jobbnak látták, ha teljesítik a követelést. A rablók ékszereket, mobiltelefont zsákmányoltak csaknem 100 ezer forint összértékben – fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a rendőrségi nyomozás során beszerzett adatok és információk alapján sikerült rövid idő alatt azonosítani a lehetséges elkövetőket. Mindezzel párhuzamban a sértettek egy közösségi internetes portálon ráakadtak egyik támadójukra, amit a nyomozóknak is jelentettek.
A rendőrség elfogta a 17 éves és a 16 éves fiatalkorú fiúkat, akik beismerték a bűncselekmény elkövetését. Az ózdi rendőrkapitányság úgynevezett gyorsított eljárás keretében kezdeményezte a két rabló bíróság elé állítását – jegyezte meg a helyettes szóvivő.

Keresőláz Magyarországon

Elképzelésem nincs, hogy hogyan jutnak el odáig értelmes fiatal programozók, hogy ők márpedig jobb keresőt fognak csinálni, mint a Google. Annyi szép és érdekes és sikerrel kecsegtető területe van a webes fejlesztéseknek, hogy az már szemet gyönyörködtető. Miért holdraszállás-projekttel kell kezdeni a járműépítést?
Magyarországon volt már egy keresőláz, de azt a nagy magyar online cégek hátsó irodáiban hívták életre, és meg is bukott, mint annak a rendje. Ez még akkor volt, amikor egyes nyakkendős döntéshozók nem látták elég pontosan, hogy a Google milyen mértékben dózerolja le ezt a piacot. Azóta sem látott az internet ennyire szép példát a hólabda effektusra. Ne feledjük, a magyarországi internetezők körében sem valamelyik hírszájt, és mégcsak nem is az iWiW a legnépszerűbb szolgáltatás. Hanem a Google keresője. Ezt használja mindenki, aki a neten információt akar keresni. Többet kattintgatjuk a Google keresőjét és találati listáit, mint gondolnánk… Ehhez képest az utóbbi időben három kezdeményezés is arra agresszálja magát, hogy megtörje a Google egyeduralmát idehaza. Az egyik a Johu, mely a Yahoo keresési adatbázisára kísérli meg értelmesen rápakolni a Morphologic – amúgy önmagában is nagyon értékes – nyelvelemző tudását. (Az ő korábbi projektjük volt a PolyMeta.) Azt gondolván, hogy ez az átlag magyar internetező szemében akkora forradalmi változásnak fog tűnni, hogy se perc alatt elfelejti a Guglit, és áttér hozzájuk napi ügyes-bajos dolgokat keresni. A másik kezdeményezés Zerkingék Szörcs.hu-ja, mely – már egy kicsit több marketingérzékkel – elsősorban nem arra gyúr, hogy finomhangolásokkal picit a Google felé tudjon érni relevanciában, hanem arra, hogy a keresési api-val a tőle független szájtok kicsit ki tudják pimpelni a találati listákat, bele tudjanak szólni a találati listákba. (Épp ilyen projekt megy a Google-nél is, ha jól emlékszem, már több mint egy éve.)
És akkor még itt van a Bluu, amiről az Index ma vezető cikkben megírta, hogy mennyire nagyon jó. Úgyhogy biztos úgy is van. Ahogy kimegy élesbe, veszek is egy pezsgőt, és élőben fogom végignézi a Google összeomlását. (Ahogyan tettem ezt a Mahalo és a Wolfram Alpha élesedésekor is.) Hiszen ha egyszer jobb, akkor nyilván sikeresebb is kell, hogy legyen. Már ha jól definiáltuk persze, hogy mit is kell érteni egy kereső esetében “jobb” alatt… És van nekünk Csuuzlynk, Minerünk, Blogsearchünk és Ok.hu-nk is… Mind nagyon szép, nagyon egyedi és hasznos. Közös még bennük, hogy kimutathatatlanul alacsony a keresőpiaci részesedésük. Mi hajtja a korábbi és a mostani kerresőlázat Magyarországon? Nem nehéz kitalálni. Az online világ alkotmányának első pontja ugyanis azt a tapasztalatot mondja ki, hogy az internetező elsősorban információkeresésre használja az internetet.
És ha így van, akkor az a legértékesebb termék a weben, ami éppen ennek a keresésnek biztosít helyet. Ugyanakkor a komplett web rendszeres és virulens indexálása nem kis, és nem is éppen olcsó feladat. Elképesztően nagy adatállományt kell folyamatosan naprakész listákba tömöríteni, algoritmuserdőkben kell rendet vágni, úgy, hogy a világ leghülyébb keresőkifejezésére is kapjunk valamit.
Ugyanis webes keresés alatt nem csak azt értjük, hogy egyes kifejezésekre képes egy kereső valamennyire releváns találatokat mutatni, hanem azt is, hogy tetszőleges kifejezésre képes legalább valamit mutatni. Keresőt csak és kizárólag azért érdemes csinálni, hogy az ember eladja aztán valami nagy online tartalomgyárnak (hírszájtnak, blogszolgáltatásnak, telekommunikációs cégnek), hogy az így megkeresett néhány millió forintból immár olyan vállalkozásba kezdjen, melynek legalább elméletben lehetséges üzleti modellje.
A másik, reménytelen eset, ha a valami isteni szerencse folytán extrém népszerű keresőnk mellé lefejlesztünk egy önálló hirdetési rendszert is, és még ezt is képesek vagyunk sikerre vinni. Még ha ez sikerülne is, a magyar kkv-szektorra hagyatkozni hirdetési bevételek tekintetében valószínűleg nagyobb ökörség, mint az egész befektetett pénzt megjátszani 0-ra, ruletten. (Kis ország, kis piac, kis bevétel a keresésekből, viszont nagy meló, drága üzemeltetés és egyéb költségek… Lásd még: eTarget.)
Szintén jó ok, ami miatt nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen ma a keresőpiacon sikereket elérni, az éppen az a tény, hogy – amúgy a nagyvállalati logikának teljesen ellentmondva – az online keresőpiacon épp a nagy vízfej cégek képesek a legnagyobb innovációra.

A Google keresője az elmúlt években több fontos változáson is átment. És ha minden igaz, ősszel betolnak még egy koffeintablettát a gépbe, plusz jön a Wave, amivel majd aztán megint lehet versenyezni, akinek van kedve és kellő naivitása hozzá. Egész iparágak (SEO, SEM) nőttek fel a Google keresője mellé. Hogy a Google keresőjének legfontosabb előnyét ne is említsem (az átlag netező számára tetszőleges számú információkeresésre stabilan alkalmas). Aztán itt a Microsoft Bingje, valamint a Facebook keresőbirodalmi törekvései. Mindkét cég több százmilliós felhasználói bázissal, és elképesztő mennyiségű információs adatbázissal rendelkezik. És még az is megeshet, hogy ennek ellenére ők is belebuknak az egészbe. A kis magyar keresőknek így egyetlen esélyük marad: jó marketinggel elhitetni magukról minél több emberrel, hogy (elméletben legalább) sokkal jobbak a Google keresőjénél. Majd ha ez a hit – így a válság közepén – valami csoda folytán elér a magyar online-ban dolgozó döntéshozók szobájáig, akkor egy okos tárgyalássorozattal szépen be lehet paszírozni a keresőt valamelyik nagy tartalmelőállító magyar webes cég alá, és együtt örülni a befektetővel azon, hogy sikerült.

A többieknek pedig marad a kijózanodás. Utóhang: Tisztelem és becsülöm azt a tenniakarást és optimizmust, amit a keresős magyar fejlesztők mutatnak magukról. Ha sikerül sok próbálkozás és ötletelés után valami érdekeset, értékeset alkotniuk, nyilván már önmagában ezért is megérte. Lesz egy rakat, más területen is jól hasznosítható tudásuk, tapasztalatuk. Úgyhogy mindent bele, srácok. A Google hal meg utoljára (Webisztán)

Hová tűnnek az iwiwről az ismerősök?

Egy legkevésbé sem szép napon arra kellett rádöbbennem, hogy sorra hagynak el a barátaim. Azonnal végigszaladtam életem utolsó szakaszán, hogy mégis mit ronthattam el, de semmi, ugyanúgy történt most is minden, mint korábban (amin egyébként érdemes egy kicsit gondolkodni, ha már), szóval nem találtam az okot, miért lesznek hűtlenek hozzám egykori cimboráim. Persze nem drasztikus a folyamat, mert 405-ből 397 ismerős lett, de akkor is eltűnt nyolc fő a szájbertérben. Pontosabban: a szájbertérből. A barátok kimúlása ugyanis egyelőre csupán online, azon belül is az iWiW közösségi oldalt érintő jelenség. Körbekérdeztem a megmaradtakat, hogy tapasztalnak-e hasonlót. És igen, ez megy mindenkinél: fölkelnek reggel, gyanútlanul kattintanak a legnépszerűbb honi ismerőskereső portálra, aztán azon kapják magukat, hogy huss, már megint csappant a csapat. Pedig korábban az volt a jellemző, hogy naponta kellett visszaigazolni az újabb és újabb ismerősnek jelentkezőket; elegendő volt, ha hét osztállyal fölöttünk járt valaki, már nyomta is a jelölést.
Teljesen hagyományos módszerrel, e-mailben megkerestem néhány eltűntet, hogy mégis miért? Egyikük, nemrég házasodott ifjú hölgy féltékenységi okokból töröltetett (“Kérlek, ne szólj a férjemnek, hogy írtam erről neked!”). De nem ez az általános, szerencsére, hanem hogy az egykoron lelkes iWiW-polgárok beleunnak a kapcsolati hálóba. Hogy néhány hónapnyi passzivitás után fölteszik maguknak a kérdést: minek találhasson meg bárki, ha legalább fél éve már én sem keresem magamat, magunkat a portálon? És már törlik is az adatlapot.
Ez is elég szomorú hír lenne az iWiW üzemeltetőinek, de van rosszabb. Az iWiW-hűtlenek között akad szép számmal, aki virtuális telephelyét egyszerűen átteszi a Facebookra. Elcsépelt igazság, hogy a divatnál semmi sem megy ki gyorsabban a divatból, de valami ilyesmi történik most a honi közösségépítő szájttal: míg korábban az volt a kúl, aki szinte csak aludni jött ki az internetes cimboraságból, most az lesz a menő, aki már nem itt, hanem ott építi a digitális közösséget.
De nem csak a divat ritkítja az iWiW-felhasználókat, mert a felszínesség vádjával korántsem illethető heavy userek is szorgalmasan kacsintgatnak kifelé a magyar netrészből. Sőt, mint általában, akaratlanul is ők voltak a mozgalom zászlóvivői, amikor az iWiW szolgáltatásaival elégedetlenkedve a maguk kis köreiben népszerűsíteni kezdték az alternatív lehetőségeket. Nemrég ugyanitt ünnepeltem az iWiW-et, amiért végre megnyitotta kapuit a külső fejlesztők előtt. Ám az öröm korainak bizonyult; mára egyértelmű lett, hogy a nyitás valójában a bezárkózás sajátos megvalósítása volt. Egyszerű példával élve: míg a nekem tetsző cikkeket, videókat kedvem szerint két kattintással megoszthatom a Facebookra, addig a magyar közösségi oldal nem fogad efféle alulról érkező tartalmakat, nehogy ily módon a tulajdonos által üzemeltetett egyéb médiafelületeknek kerekedjen konkurenciája.
Rövid távon érthető, hosszú távon öngyilkos stratégia. Még egy iWiW-méretű képződmény esetében is. (Hetivalasz)

Page 1 of 712345...Last »